A krétafesték – Ahogyan én készítem

Többféle krétafesték készítési módszer olvasható különböző blogokban és cikkekben – most megosztom az én bevált receptemet. Sok-sok olvasás és tanulás előzte meg, illetve kísérletezések, mire ezt a módszert beváltnak tekinthettem. A legtöbb amerikai és angol tapasztalt bútorfestő ezt a receptet használja, és én is most már közel két éve.

Ezen az oldalon megnézhetitek a munkáimat:

Reloved Furniture Malta

Tehát a krétafesték, ahogyan én készítem:

Alapanyagok:

  1. Jó minőségű vízbázisú latex festék.
    A „jó minőségű” fontos pont, minél gyengébb minőségű (olcsóbb) a festék, annál gyengébb lesz a fedőképessége, a terülése, nem lesz i dolgozni vele, és ha túl sok réteg kell a jó fedéshez, akkor ráadásul még nem is lesz gazdaságos.
    Én Benjamin Moore festéket használok, nekem ez bevált, bekevertetett színeket veszek, több mint 3000 színárnyalatból lehet választani. De ugyanilyen jó lehet még pl Dulux is, vagy egyéb ismert minőségi márkák. Itt Máltán, ahol élünk, a Benjamin Moore kb egy árban van a Dulux-szal. Viszont úgy hallottam, Magyarországon méregdrága, így nem éri meg abból kevergetni. De ha nagyobb mennyiségre van szükség, vagy rendszeres használat esetén a Dulux vagy ennél kicsivel olcsóbb de jó márka már megérheti, mert nagyobb kiszerelésekben is árulják. (Egy komplett hálószoba bútorzathoz kellhet akár 4-5 liter festék is.)
  2. Kálcium-karbonát por (Magyarországon: „bécsi fehér”, külföldön: „Chalk”)
    Ez valójában a krétapor. Ez egy nagyon finom, liszt-finomságú törtfehér színű por, nevezhetjük natúr mészkőpornak is, mert a természetes mészkő kémiai neve kálcium-karbonát (nem azonos az oltott mésszel!). Szobafestők már régóta használják festék adalékként a tapadás fokozására, tehát valójában a krétafesték mint olyan nem új találmány.
    Hogy hogyan is kell a festékhez keverni, azt mindjárt írom. Még annyit ennél a pontnál, hogy nem kell félni attól, hogy megváltoztatja a festék színét! Sokféle színnel dolgoztam már, nem változtatta meg egyiknek a színét sem bekeverés után.
A hozzávalók: latex festék, kálcium-karbonát por, víz, tál, kiskanál

Az elkészítés:

  1. Arányok: 2(-3) rész vízbázisú latex festék
    1 rész kálcium-karbonát por (bécsi fehér)
    kevés! meleg víz

    Én eldobható műanyag pohárral szoktam kimérni a hozzávalókat. Olyan is előfordul néha, hogy szemre, de már szakácskodásom és cukrászkodásom elején megtanultam, hogy a jó szakács nem dolgozik szemre 😉 szóval ha lehet, ez utóbbit kerülöm és maradok a mérésnél.
    A kálcium-karbonátot még por állagában kell kimérni.
    A mennyiségnél azért írtam zárójelben, hogy esetleg 3 rész festék, mert kísérletezéseim szerint ez az arány még mindig jól csiszolható, texturálható, és jól is tapad, viszont kevésbé sérülékeny felületet eredményez. Szóval az arányokat szoktam variálni, attól függően, hogy épp mire van szükség.

  2. Elkészítés:
    A port annyi meleg vízzel keverem ki, hogy tejfölsűrűségű masszát kapjak. A meleg víz tapasztalatom szerint azért kell, mert abban azonnal simára keveredik a por. Van, aki javasolja az előző este beáztatást. Én még nem próbáltam, mert nem láttam szükségét, a meleg vízzel szépen ki lehet keverni. Fontos, hogy kevés vízzel legyen kikeverve, apránként adagolom bele a vizet, ha túl híg, akkor a festék nagyon felhígul.
    Egy kis műanyag tálkában keverem ki a port és a meleg vizet, egy egyszerű fém kiskanállal.

    Így néz ki a vízzel kikevert kálcium-karbonát (itt a képen csak egy fél pohárnyi por lett kikeverve)

    Ezt utána hozzáadom a kimért festékemhez, és elektromos habverővel jól kikeverem. Így lesz tartósan is csomómentes.

A mixelés fontos momentum, nem érdemes kihagyni

Olvashatók magyar receptekben olyan arányok, mely szerint a vízből is „1 rész” kell – de a tapasztalat szerint ettől túl híg lesz a festék, nehezebb lesz vele szépen dolgozni, csöpög, és a fedőképessége is gyengül. A fenti kevés vízmennyiség bőven elég.

Ha hosszú állás után a festék kicsit besűrűsödik, akkor pici vízzel természetesen lehet hígítani. De érdemes csak a festék alapos felkeverése után, mert előfordul, hogy felkeverés után már nem tűnik annyira hígnak.

Ez a festékem már jópár hete áll, és így egy picit besűrűsödött. Stencilezéshez így tökéletes, festéshez egy egész picit vizet tennék hozzá (talán csak egy evőkanálnyit):

És ennyi az egész!

Minél többször készíted el, annál egyszerűbbnek fogod látni. Ha valóban jó minőségű latex festéket használsz, és alapos vagy a mixelésben, akkor jó minőségű krétafestéket kapsz végül, ami vetekedni fog a méregdrága bolti krétafestékek minőségével, tehát nem kell szégyenkezned, hogy „házi” krétafestéket használsz. Éppen ezért én nem is szeretem „házi”-nak nevezni, mert az kicsit lealacsonyítja; közfelfogás szerint a házi készítésű dolgok kevésbé jók, ami persze csupán egy negatív általánosítás, nem mindig és nem mindenre igaz, lásd dédi házi készítésű zserbója, mellesleg én is házi készítésű vagyok, mint a legtöbbünk 😉

Az így elkészített festék jól záródó dobozban hetekig, sőt hónapokig is eláll. Alapozás, csiszolás nélkül felvihető korábban már festett/lakkozott/viaszolt felületre – elméletben… Mert azért van néhány kivétel ez alól.

Amikor mégis kell alapozás:

  • magasfényű politúros felületek, melyeket tapasztalat szerint érdemes finoman átcsiszolni, vagy hídképző alapozóval kezelni, hogy a festék tudjon mibe „kapaszkodni”
  • bútorlapos felület, amit hasonló okokból javasolt vagy finoman átcsiszolni, vagy hídképző alapozóval kezelni festés előtt
  • fém felületeket is érdemes fémre használható alapozóval lealapozni festés előtt
  • pácolt fafelületek, amelyekből a korábban használt kezelőanyag a festékbe átszivároghat, ún. „átvérzést” okozva ezzel. Az ilyen felületeket először blokkoló alapozóval kell kezelni
  • natúr (kezeletlen) fenyő: a fenyő magas gyantatartalmú fa, a csomókból idővel gyanta szivároghat, ami a festéken átszívódik, akárhány réteget is kentünk rá, ezért natúr fenyő esetén ajánlott blokkoló alapozót használni; ha időt/anyagot szeretnénk spórolni, akkor elegendő csak a csomókat átkenni a speciális alapozóval
  • olyan fa felület, amit korábban valamilyen nedvesség ért, mert ezek a nedves foltok is átszívódnak a festékrétegen, ezért ezeket a foltokat is blokkoló alapozóval kell kezelni.

Ha ezek közül egyik sem áll fenn, akkor igaz az, hogy azonnal festhetünk krétafestékkel, alapozás, előkészítés nélkül. Egy alapos zsírtalanító tisztítás azért szükséges – én mosószeres-ecetes vízzel szoktam áttisztítani a felületeket.

Befejezésül még pár szó arról, miért is jó, vagy épp nem jó a krétafesték

A krétafesték pár éve lett felkapott és divatos a kreatív-hobbi világban. Ha részletesebben szeretnél olvasni a használatának okairól, előnyeiről és esetleges hátrányairól, itt találsz róla egy bejegyzést. A krétafesték használatának egyik fő oka és értelme: ha nem akarjuk a bútort/tárgyat alapozni, csiszolni. Másik oka a krétafesték használatának, ha a festéssel egyedi, vintage vagy antik hatást szeretnénk elérni, ugyanis a krétafestékkel (a kálcium-karbonát por tartalmának köszönhetően) érdekes textúrájú felületeket hozhatunk létre. Ennek részletezésébe, hogy hogyan, és milyen felületeket, most nem megyek bele, erről hamarosan írok egy külön cikket.

Előnye még, hogy rendkívül gyorsan szárad, tehát jól lehet vele haladni, illetve a különböző színek különböző technikákkal való rétegezésénél is előnyös a gyors száradási képesség.

Ha a fenti pontok közül egyikben sem vagyunk érdekeltek, akkor viszont nincs értelme krétafestéket használni. Akkor inkább használjunk vízbázisú latex festéket, vagy zománcfestéket, amelyekkel nagyon szép homogén, sima felületeket lehet elérni.

FRISSÍTVE: hozzávalók mennyisége. 2019. 08. 12.

2 thoughts on “A krétafesték – Ahogyan én készítem

    1. Szia! Én eleve színes latex festéket használok. Bekevertetem a kiválasztott színárnyalatot, és utána abból készítem a krétafestéket. A festék színe nem változik meg. Ha mégis szükséges később picit korrigálnom a színt, akkor hobbi akrilfestéket szoktam hozzáadni, a szükséges színűt. Ha fehér festéket magad akarsz színezni, nekem az a tapasztalatom, hogy az igen kényes dolog, nehéz eltalálni a kívánt színt, és nem is lehet házilag színezőkkel bármilyen színt és színmélységet elérni, a gépi bekeverésnél viszont szinte bármilyen sötét szín elkészíthető.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük