A krétafesték – Ahogyan én készítem

Többféle krétafesték készítési módszer olvasható különböző blogokban és cikkekben – most megosztom az én bevált receptemet. Több hónapnyi kutatás, olvasás és tanulás előzte meg, illetve kísérletezések, mire ezt a módszert beváltnak tekinthettem. A legtöbb amerikai és angol profi bútorfestő, aki saját maga készíti a krétafestékét, ezt a receptet használja, és én is a cikk írása idején már közel két éve. (u.i.: most, 2021-ben már több mint 4 éve!)

Ezen az oldalon megnézhetitek a munkáimat:

Reloved Furniture Malta

Tehát a krétafesték receptje, ahogyan én készítem:

Alapanyagok:

  1. Jó minőségű vízbázisú matt latex festék
    A „jó minőségű” fontos pont, minél gyengébb minőségű (olcsóbb) a festék, annál gyengébb lesz a fedőképessége, a terülése, nem lesz jó dolgozni vele. És ha túl sok réteg kell a jó fedéshez, akkor ráadásul még nem is lesz gazdaságos.
    Én Benjamin Moore festéket használok, nekem ez bevált, bekevertetett színeket veszek, több mint 3000 színárnyalatból lehet választani. De ugyanilyen jó lehet még pl Dulux is, vagy egyéb ismert minőségi márkák. Itt Máltán, ahol élünk, a Benjamin Moore kb egy árban van a Dulux-szal. Viszont sajnos Magyarországon méregdrága, így nem biztos, hogy megéri abból kevergetni. Magyarországon a Dulux vagy ennél egy kicsivel olcsóbb de jó márka már megérheti, főleg ha nagyobb mennyiséget kell használnunk. (Egy komplett hálószoba bútorzathoz kellhet akár 4-5 liter festék is.)
  2. Kálcium-karbonát por (Magyarországon: „bécsi fehér”, külföldön: „Chalk”)
    Ez valójában a krétapor. Ez egy nagyon finom, liszt-finomságú törtfehér színű por, nevezhetjük natúr mészkőpornak is, mert a természetes mészkő kémiai neve kálcium-karbonát (nem azonos az oltott mésszel!). Szobafestők már régóta használják festék adalékként a tapadás fokozására, festőművészek pedig már évszázadok óta, tehát valójában a krétafesték mint olyan nem új találmány.
    Hogy hogyan is kell a festékhez keverni, azt mindjárt írom. Még annyit ennél a pontnál, hogy nem kell félni attól, hogy megváltoztatja a festék színét! Sokféle színnel dolgoztam már, egészen sötét bordó és fekete festékekkel is, nem változtatta meg a színét egyiknek sem bekeverés után.
A hozzávalók: latex festék, kálcium-karbonát por, víz, tál, kiskanál

Az elkészítés:

  1. Arányok:
    2(-3) rész vízbázisú matt (“flat finish”) latex festék
    1 rész kálcium-karbonát por (bécsi fehér)
    kevés! meleg víz

    Én tartok egy műanyag poharat a kálcium-karbonátos dobozban, és azzal a pohárral szoktam kimérni a por mennyiségét. A festék mennyiségét már szemre mérem, de persze azt is ki lehet mérni pohárral, vagy mérőkancsóval, csak én sajnálom öntögetni, mert ilyenkor egy csomó festék ott marad az edény falán.
    Fontos, hogy a kálcium-karbonát mennyiségét még por állagában kell kimérni.
    A mennyiségnél azért írtam zárójelben, hogy esetleg 3 rész festék, mert kísérletezéseim szerint ez az arány még mindig jól csiszolható, textúrálható is, és jól is tapad, viszont egy kicsit kevésbé sérülékeny felületet eredményez. Szóval az arányokat kicsit lehet variálni, attól függően, hogy épp mire van szükség. A “hivatalos” vagyis a legtöbb helyen ajánlott arány a 2:1.
    A “rész” mint mértékegység: azért így adtam meg, mert így bármekkora mennyiségű festéknél tudni lehet, mik az arányok. A lényeg, hogy a mérőedény ugyanaz legyen. A mértékegység tehát ebben az esetben nem súly, hanem űrmérték. Két pohár festék + 1 pohár por. Vagy 6 pohár festék + 3 pohár por. Ha nagyon kis mennyiséget szeretnénk bekeverni, akkor akár kanalat is lehet használni mérőeszköznek: 2 evőkanál festékhez 1 evőkanál por kell. A port ebben az esetben is érdemes egy egész pici vízzel elkeverni először, utána azt hozzáadni a festékhez.

  2. Elkészítés:
    A port annyi meleg vízzel keverem ki, hogy tejfölsűrűségű masszát kapjak. A meleg víz tapasztalatom szerint azért kell, mert abban azonnal simára keveredik a por. Van, aki javasolja az előző este beáztatást. Én még nem próbáltam, mert nem láttam szükségét, a meleg vízzel szépen ki lehet keverni. Fontos, hogy kevés vízzel legyen kikeverve, apránként adagolom bele a vizet, mert ha túl híg, akkor a festék nagyon felhígul.
    Egy kis műanyag tálkában keverem ki a port és a meleg vizet, egy egyszerű fém kiskanállal.

     

    Így néz ki a vízzel kikevert kálcium-karbonát (itt a képen csak egy fél pohárnyi por lett kikeverve)

    Ezt utána hozzáadom a kimért festékemhez, és elektromos habverővel jól kikeverem. Így lesz tartósan is csomómentes.

A mixelés fontos momentum, nem érdemes kihagyni

Olvashatók magyar receptekben olyan arányok, mely szerint a vízből is „1 rész” kell – de a tapasztalat szerint ettől túl híg lesz a festék, nehezebb lesz vele szépen dolgozni, csöpög, és a fedőképessége is gyengül. A fenti kevés vízmennyiség bőven elég.

Ha hosszú állás után a festék kicsit besűrűsödik, akkor pici vízzel természetesen lehet hígítani. De érdemes csak a festék alapos felkeverése után, mert előfordul, hogy felkeverés után már nem tűnik annyira hígnak.

Ez a festékem már jópár hete áll, és így egy picit besűrűsödött. Stencilezéshez így tökéletes, festéshez egy egész pici vizet tennék hozzá (talán csak egy evőkanálnyit):

És ennyi az egész!

Minél többször készíted el, annál egyszerűbbnek fogod látni. Ha valóban jó minőségű latex festéket használsz, és alapos vagy a mixelésben, akkor jó minőségű krétafestéket kapsz végül, ami vetekedni fog a méregdrága bolti krétafestékek minőségével, tehát nem kell szégyenkezned, hogy „házi” krétafestéket használsz. Éppen ezért én nem is szeretem „házi”-nak nevezni, mert az kicsit lealacsonyítja; közfelfogás szerint a házi készítésű dolgok kevésbé jók, ami persze csupán egy negatív általánosítás, nem mindig és nem mindenre igaz, lásd dédi házi készítésű zserbója, mellesleg én is házi készítésű vagyok, mint a legtöbbünk 😉

Az így elkészített festék jól záródó dobozban hetekig, sőt hónapokig is eláll. Nekem vannak két éves festék maradékaim is, nincs semmi bajuk azon kívül, hogy egy picit besűrűsödtek. De ehhez tényleg tökéletesen záródó doboz kell (pl csavaros tetejű üveg vagy műanyag tároló dobozok). Ez a krétafesték alapozás, csiszolás nélkül felvihető korábban már festett/lakkozott/viaszolt felületre – elméletben… Mert azért van néhány kivétel ez alól.

Amikor mégis kell alapozás:

  • magasfényű politúros felületek, melyeket tapasztalat szerint érdemes finoman átcsiszolni, vagy hídképző alapozóval kezelni, hogy a festék tudjon mibe „kapaszkodni”, különben sérülékeny marad
  • bútorlapos felület, amit hasonló okokból javasolt vagy finoman átcsiszolni, vagy hídképző alapozóval kezelni festés előtt
  • fém felületeket is érdemes fémre használható alapozóval lealapozni festés előtt
  • pácolt fafelületek, amelyekből a korábban használt kezelőanyag a festékbe átszivároghat, ún. „átvérzést” okozva ezzel. Az ilyen felületeket először speciális blokkoló alapozóval vagy sellakkal kell kezelni
  • natúr (kezeletlen) fenyő: a fenyő magas gyantatartalmú fa, a csomókból idővel gyanta szivároghat, ami a festéken átszívódik, akárhány réteget is kentünk rá, ezért natúr fenyő esetén ajánlott blokkoló alapozót vagy sellakot használni; ha időt/anyagot szeretnénk spórolni, akkor elegendő csak a csomókat átkenni a speciális alapozóval
  • olyan fa felület, amit korábban valamilyen nedvesség ért, mert ezek a nedves foltok is átszívódnak a festékrétegen, ezért ezeket a foltokat is blokkoló alapozóval kell kezelni.

Ha ezek közül egyik sem áll fenn, akkor igaz az, hogy azonnal festhetünk krétafestékkel, alapozás, előkészítés nélkül. Egy alapos zsírtalanító tisztítás azért szükséges – én mosószeres-ecetes vízzel szoktam áttisztítani a felületeket.

Befejezésül még pár szó arról, miért is jó, vagy épp nem jó a krétafesték

A krétafesték pár éve lett felkapott és divatos a kreatív-hobbi világban. Ha részletesebben szeretnél olvasni a használatának okairól, előnyeiről és esetleges hátrányairól, itt találsz róla egy bejegyzést. A krétafesték használatának egyik fő oka és értelme: ha nem akarjuk a bútort/tárgyat alapozni, csiszolni. Másik cél lehet a krétafesték használatával, hogy a festéssel egyedi, vintage vagy antik hatást érjünk el, ugyanis a krétafestékkel (a kálcium-karbonát por tartalmának köszönhetően) érdekes textúrájú felületeket hozhatunk létre. Ennek részletezésébe, hogy hogyan, és milyen felületeket, most nem megyek bele, erről hamarosan írok egy külön cikket.

Előnye még, hogy rendkívül gyorsan szárad, tehát jól lehet vele haladni, illetve a különböző színek különböző technikákkal való rétegezésénél is előnyös a gyors száradási képesség.

Ha a fenti pontok közül egyikben sem vagyunk érdekeltek, akkor viszont nem biztos, hogy pont a krétafestékre van szükségünk. Ebben az esetben lehet, hogy egy vízbázisú vagy épp oldószeres zománcfesték, vagy egy újgenerációs akrilfesték lesz a jó választás, amelyekkel nagyon szép homogén, tükörsima felületeket lehet elérni.

FRISSÍTVE: hozzávalók mennyisége. 2019. 08. 12.

 

Tetszett, amit olvastál?

 

15 thoughts on “A krétafesték – Ahogyan én készítem

    • Bartolich Adrienn says:

      Szia! Én eleve színes latex festéket használok. Bekevertetem a kiválasztott színárnyalatot, és utána abból készítem a krétafestéket. A festék színe nem változik meg. Ha mégis szükséges később picit korrigálnom a színt, akkor hobbi akrilfestéket szoktam hozzáadni, a szükséges színűt. Ha fehér festéket magad akarsz színezni, nekem az a tapasztalatom, hogy az igen kényes dolog, nehéz eltalálni a kívánt színt, és nem is lehet házilag színezőkkel bármilyen színt és színmélységet elérni, a gépi bekeverésnél viszont szinte bármilyen sötét szín elkészíthető.

      • Boruzs ferenc says:

        Üdv!a mértékegység igy nekem kinai .a kérdésem az lenne hogy 10l latex festékhez igy mennyi bécsi fehér ill viz szükséges kg illl liter válaszát megköszönöm

        • Bartolich Adrienn says:

          Kedves Ferenc!
          A megadott “mértékegység” az arányokat jelöli, hogy bármekkora mennyiségre lehessen alkalmazni. 2-3 rész festék, 1 rész kálcium karbonát por = a festék kétszer-háromszor annyi legyen (űrmértékben), mint a por. Én 1 liter festékhez kb 3-4 deciliternyi kálcium karbonát port teszek (tehát egyharmadnyi vagy kicsivel több). 10 liter esetén 3-4 liternyi por szükséges. Azért írom a por mennyiségét körülbelülire, mert függ attól, milyen típusú/minőségű festéket használunk, és mennyire szeretnénk a latex festék kötését a porral fellazítani. Érdemes kicsiben kipróbálni az adott festékkel: kis pohárnyi mennyiséget bekeverni, festeni vele, és utána megnézni, mennyire jól tapad, milyen a sűrűsége, és jól csiszolható-e (annak kell lennie). A víz mennyisége: ahogy írtam a cikkben, annyi víz kell, hogy a port sűrű tejföl sűrűségűre, szép simára ki lehessen keverni vele, utána ezt a keverket kell a festékhez adni.

  1. Bobák Melinda says:

    Szia!

    Az a kérdésem lenne, mert én kevertem a szint és bárhogy is próbáltam egyszerűen nem tetszik…Most két réteg festék van rajta. Ha megvan a kívánt szín, előtte visszacsiszoljam valamennyire vagy mehet erre az újabb két réteg vagy lehet elég lesz csak egy?
    Nagyon bosszantó, de elég nagy felületről van szó:(
    Köszönöm válaszod
    Melinda

    • Bartolich Adrienn says:

      Kedves Melinda!
      Ismerős az érzés! Számtalanszor kellett újrafestenem, mert nem voltam elégedett a színnel vagy az összhatással. Ilyenkor addig festem újra, míg azt nem érzem, hogy “na ez az!” Ha még nincs rajta wax vagy lakk, akkor nem kell csiszolni, mehet rá a következő réteg az új színből. Igen, még az is lehet, hogy 1 réteg elég lesz, ez függ a színtől (hogy milyen színű az előző réteg és milyen színű az új), a festék minőségétő,l illetve sűrűségétől. A sötét színek szinte azonnal jól fednek, ha alatta nem túl világos az előző réteg, és ugyanígy a világos szín is azonnal szépen fedhet ha az alatta lévő réteg nem üt el nagyon az új színtől. Ha túl híg a festék, akkor nem fed olyan jól 1 rétegben, illetve ha az alapfesték minősége gyenge, akkor valószínűleg gyengébb a fedőképessége. De bármilyen színnél igaz, hogy 2 rétegnél szebben kijön a szín, mint 1-nél, egységesebb, mélyebb.
      Csak kitartás, és akkor biztosan jó lesz!

  2. Lívi says:

    Szia! Szeretném megkérdezni, hogy a bécsi fehér helyett használhatok modellgipszet? Olvastam olyan receptet, amiben azt használták.

    • Bartolich Adrienn says:

      Kedves Lívi!
      A modellgipszet nem próbáltam, mert a bécsi fehér annyira jól bevált. Olvastam több helyen a modellgipszről (külföldi bútorfestőknél is), nem mindenki van vele megelégedve, talán hamarabb szárad (ami egyben azt is jelenti, hogy a bekevert festék is hamarabb beszáradhat), legalábbis olvastam róla ilyesmit, de személyes tapasztalatom nincs vele. De az összehasonlítás miatt lehet, hogy ki fogom próbálni. Bécsi fehéret építkezési anyag kereskedésekben lehet kapni, vagy pedig borászati eszközöket alapanyagokat árusító helyeken “szénsavas mész” (kálcium karbonát) néven. Ha mindenképp gipszet szeretnél használni, akkor azt javaslom, keress rá valakinél a bevált receptre és elkészítési módra.

  3. Vivien says:

    Kedves Adrienn!
    Mit használsz a krétafesték lefedésre-zárására, vax, lakk, vagy más megoldás? Hogy ne fogadja be a port, piszkot, kéztapintás zsírosságát stb…

    • Bartolich Adrienn says:

      Kedves Vivien! Én javarészt viaszt használok, itt a Bútorfestés témakörben van is róla két bejegyzés, abban leírom, hogy miért szeretem a viaszt, és hogy hogyan kell úgy felvinni, hogy valódi védelmet nyújtson a festett felületnek. Időnként van, hogy mégis a lakkot választom, például ha olyan felületről van szó, aminek muszáj strapabíróbbnak lennie, pl asztallap, vagy gyakran “fogdosott” bútor. Ilyenkor vízbázisú lakkot használok, eddig két márka vált be, a Renner egykomponensű vízbázisú lakkja, és a Bormawachs vízbázisú lakkok. Magyarországon sokan dicsérik még a Lignocolor lakkját krétafesték fedéséhez. Bizonyos lakkok hajlamosak sárgulni a felvitel után, ezért mindenképp olyat érdemes választani, amiről találsz másoktól ajánlást, hogy krétafestékre is alkalmas.

    • Verzár Mariann says:

      Szia!
      Egy fenyő ágykeretet szeretnék felújítani,ami 180*200-as, úgyhogy nem kicsi.😁 Az első gondolatom az volt, hogy kárpitozva lesz, de tegnap láttam valahol egy bejegyzést, amiben egy szinte ugyanolyan ágykeret volt lefestve fekete krétafestékkel és eszméletlenül tetszik. Házilag szeretnék festéket készíteni, mert a gyári 1 literes kiszerelést drágának találom a kisérletezéshez. A Hérának van 1 literes matt fekete latex festéke 3e Ft alatt, az jó lehet? Az említett bejegyzést nem találtam meg újra, de arra emlékszem, hogy nem viasszal, hanem lakkal fejezte be a készítő a festés. Ezzel az a gondom, hogy elveszik a festék ék az a tulajdonság, ami miatt nagyon tetszik;az a bársonyos, puha, matt felület. Találtam a Lignocolor viaszai között egy matt fekete waxot, ami állítólag kiküszöböli ezt a jelenséget, tehát még árad az a puha, matt textúrája a felületnek. Ezzel kapcsolatban van esetleg tapasztalatod? Előre is köszönöm a segítséget! 🙂

      • Bartolich Adrienn says:

        Kedves Vivien! A magyarországon kapható márkák közül azok a festékek, amikkel személyes tapasztalatom van, a Dulux és a Benjamin Moore. A Héra festék amit említesz elvileg jó lehet, de még nem használtam. Esetleg keress rá a Hobbi Bútorfestők csoportban (csoport keresőben, nagyító ikonnal van jelezve), biztosan volt már, aki használta. Érdemes tudni, hogy a fekete nagyon kényes szín, ha matt, akkor különösen, minden meglátszik rajta azonnal. Ezzel a kombinációval minden festő megszenved. Ha viasszal szeretnéd zárni, azzal is pont az szokott lenni a gond, hogy ha nincs felpolírozva, akkor a fekete alappal mindig valamennyire “foltosnak” fog hatni. Ha pedig felpolírozod, akkor már elveszíti a matt jellegét. Zárhatod viszont matt lakkal. Én matt lakkból a Bormawachs lakkját használtam eddig, Invisible Touch a neve (vízbázisú). Ezt a márkát Magyarországon is lehet kapni. Viszont ez is kényes dolog, a fekete alap miatt: a felvitelkor a lakk nagyon gyorsan elkezd száradni, még akkor is ha picit felvizezi az ember, és ahogy a sávok összeérnek, ott egy csíkot fog képezni. Elvileg ez a kellemetlen jelenség kiküszöbölhető, ha a lakkba belekeversz egy keveset a fekete festékből, ha jól emlékszem kb 10%-ot javasolnak, és ezt a keveréket használod, mint “lakkot”, lehetőség szerint hengerrel (nem szivacs, hanem teddy). Én magam még nem használtam ezt a trükköt, mert nem volt alkalmam kipróbálni (csak világos színű bútorokat festettem az elmúlt 2 évben, előtte pedig még nem ismertem ezt a technikát). A lakkos keverékből érdemes 2-3 réteget felvinni. Azt javaslom, hogy esetleg próbáld ki egy falapon ezt a módszert, mielőtt élesben használod. Sok sikert!

  4. Nógrádi Anikó says:

    Kedves Adrienn!
    Házi krétafesték receptet kerestem és véletlenül akadtam a te oldaladra.
    Megadnád az email címedet, hogy fotókat mellékeljek a tervekhez?
    Elolvastam a tanácsaidat, de lehet hogy egy-két kérdésem még lenne.
    Szia, köszi
    Nógrádi Anikó

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.