A krétafesték – Mi az, és mire jó? (és mire nem)

Bármennyire újkeletűnek látszik is, a krétafesték egyáltalán nem új találmány! A “kréta” nem más mint nyers mészkőpor, amit már régóta használnak festők vízbázisú falfestékekhez adalékanyagként, például a fedőképesség növelésére és a tapadás fokozására. Talán az egyetlen új dolog benne a neve, régen ugyanis nem hívták krétafestéknek.

Miből áll a krétafesték?

A manapság krétafesték néven ismert és népszerűvé vált festék lényegében egy egyszerű vízbázisú latex falfesték elkeverve egyszerű mészkőporral (kálcium-karbonát). Ezt a port Magyarországon az építőiparban „bécsi fehér” néven ismerik és nagyon kedvező áron kapható festékboltokban vagy építőanyag telepeken. Angol nyelvterületű országokban „chalk” vagy „calcium-carbonate” néven árulják. A bekeverés aránya körülbelül 2:1, tehát 2 rész festékhez 1 rész port kell számítani. Az elkészítés módjáról és menetéről egy másik cikkben írok részletesen, elolvashatod itt.

Mire jó a krétafesték?

Az utóbbi években a krétafesték nagyon népszerű lett a kreatív hobbi területen, három fő tulajdonságának köszönhetően:

  1. jól tapad különféle felületekhez alapozó és előkészítés nélkül is
  2. mészkőpor tartalma miatt szép strukturált felületeket lehet vele kialakítani
  3. gyorsan szárad

Ha tehát mondjuk egy régi bútort szeretnénk újjá varázsolni, a krétafesték jó választás lehet, amennyiben:

  • nem szeretnénk bajlódni a felület csiszolásával vagy alapozásával
  • ha szeretnénk, hogy a végeredmény egyedi, rusztikus-vintage hatású felület legyen
  • és az egyes rétegek felvitele között ne kelljen túl sokat várnunk.

Mihez tapad a krétafesték?

Szinte mindenhez… enyhe túlzással. Alapvetően tapad korábban felületkezelt fához (pl. festett, lakkozott, viaszolt, lazúrozott, politúrozott), tapad natúr kezeletlen fához is, elviekben tapad még laminált felületekhez és műanyaghoz, mérsékelten üveghez és fémhez is. Az utóbbiak esetében azért írtam, hogy „elviekben” és “mérsékelten”, mert igen, bizonyos mértékig tapad, de mivel ezek a felületek nem porózusak, a festék valójában nem tud rendesen belekapaszkodni a felületbe, tehát a végeredmény sérülékenyebb lesz. Ugyanez igaz a magas fényű fa felületkezeléseknél is, mint amilyen például a fényes lakk, vagy a sellak politúr. Ha ilyen bútort festek, a felületet csiszolópapírral mindig enyhén fel szoktam érdesíteni (kb 180-as papírral). Bútorlapos bútort pedig egyáltalán nem festek, de ennek elvi okai vannak, erről hamarosan írok egy külön bejegyzést.

Azért mindezek mellett vannak olyan esetek, amikor egy régi bútort vagy épp a kezeletlen fát mégis muszáj alapozni. Erről is fogok írni hamarosan egy másik posztban, mindenképp érdemes lesz elolvasni, ha bútorfestés előtt állsz!

Még egy érdekesség, hogy a krétafesték textilhez is jól tapad. Tehát akár bútorkárpit is átfesthető vele, de csak akkor érhetünk el szép végeredményt, ha a festéket felhígítjuk és beledolgozzuk a textil szálaiba. Így a festék nem a textil felületéhez fog tapadni, hanem a textil rostjaihoz, ezért a textil valamelyest meg tudja őrizni a rugalmasságát. Nagyobb bútordarabon még nem próbáltam, kárpitozott széket már festettem így, illetve nemrégiben egy pár textilborítású cipőt, arról itt írtam bővebben. Ha azon gondolkozol, hogy egy kárpitozott bútort krétafestékkel festesz át, arra mindenképp számíts, hogy a festék valamelyest megváltoztatja a textil tapintását, kicsit durvább lesz tőle. Érdemes egy nem látható helyen próbát tenni, például a fotel alján, mielőtt az egész fotelt átfested, mert nem biztos, hogy szeretni fogod a végeredményt.

Érdekes textúrájú felületek

A krétafesték másik hasznos tulajdonsága az, hogy szép, egyedi, strukturált felületeket lehet vele elérni. Különböző eszközökkel felhordva különféle textúrát fog képezni a felületen, használhatunk ecsetet, hengert, szivacsot, rongyot, akár felváltva is egyazon darabnál, sőt mindegyiket különféle technikával. Hengerrel felhordva viszonylag egyenletes, de enyhén rücskös felületet kapunk. Ha a rücskösségen szeretnénk tompítani, száradás után a rétegeket visszacsiszolhatjuk nagyon finom (300-as körüli) csiszolópapírral. Viszont a rücskösséget kihasználhatjuk úgy, hogy száradás után egy másik színű krétafestéket vékonyan felviszünk a felületre, majd épp csak néhány perc száradás után (amikor épphogy elkezd itt-ott száradni) egy nedves ronggyal óvatosan visszatörlünk belőle valamennyit. Így az újonnan felvitt festék csak itt-ott marad meg a felületen, amit száradás után még akár össze is csiszolhatunk az alatta lévő réteggel.

Krétafesték - különböző színek rétegezése
Itt jól látszik, milyen hatásokat lehet elérni a textúrált felületű krétafestékkel, ha különböző színeket rétegezünk például szárazecset technikával

Ha ecsettel dolgozunk, érdemes jó minőségű, finomszálas tömör ecsetet használni. Én Dulux ecseteket használok, nagyon szépen lehet velük dolgozni, és tartósak (ha nem hagyom beleszáradni a festéket 😉 ). A festék felhordásánál nem muszáj egy irányban húznunk az ecsetet. Különböző irányú mozdulatokkal szép, békebeli kézzel festett hatást érhetünk el, mivel a krétafesték ecsettel felhordva bármilyen ügyesek vagyunk is a festésben, mindig fog egy pici ecsetnyomot hagyni. Az ilyen kézzel festett ecsetnyomos felületek textúráját még külön kiemelhetjük különböző színek vagy színárnyalatok egymásra rétegezésével, bemosással, vagy sötétviasszal. Érdemes kipróbálgatni a technikákat hulladék fadarabokon, kísérletezni, mielőtt a nagyi diófa tálalóját kezelésbe vesszük…

A krétafesték harmadik jó tulajdonsága: gyorsan szárad

Ez persze relatív, de tény, hogy sok más festékhez viszonyítva valóban gyorsan szárad, ideális körülmények között egy réteg akár 20-30 perc alatt is keményre köthet, és jöhet a következő réteg. (A felhordott festék már pár perc után is „húzni” kezd, vagyis elkezdődik a száradási folyamat.) Azért írtam, hogy ideális körülmények között, mert a száradási idő függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól. Ideális hőmérséklet a 20-25C fok, és a 45-55%-os páratartalom. Nyári melegben már lassabb a száradás, esős időben vagy téli zimankóban pedig jóval lassabb, több óra vagy akár fél nap is lehet. (10 fok alatt nem is igen javasolt a festés, ugyanis latex festék esetében különböző gondokat okozhat az alacsony hőmérséklet, pl repedezés, vízfoltosság. Nem beszélve arról, hogy akár több napba is telhet, mire egy réteg megszárad. A széllel is óvatosnak kell lenni, az ugyanis túl gyorsan szárítja a festékréteget, és szintén repedezettséget okoz.)

Két réteg között mindig meg kell várni a teljes száradást, különben az új réteg felvitelekor megsértjük az alatta lévőt. Hogy az adott réteg megszáradt-e, azt megállapíthatjuk ujjbeggyel és/vagy körömmel a festett darab egy nem szembetűnő részén. (Bár ha picit meg is sértjük ilyenkor a festéket, a következő réteg úgyis elfedi majd.) Személyes tapasztalatom a száradási idővel kapcsolatban az, hogy nagyon ritkán fordul elő, hogy 30 perc alatt készre szárad egy réteg, én általában ki szoktam várni a 2-3 órát. (De mivel én meleg és párás éghajlaton élek, a lassabb száradás talán ennek tudható be.)

Ha nem akarok kiesni a folyamatos alkotás-élményből, a rétegek közti várakozási idő alatt lefestek egy másik bútordarabot, vagy lelakkozok egy már korábban lefestett bútort, vagy felpolírozom a másik bútoron a viaszolást, vagy megtisztítom az éppen festett bútor fogantyúit, vagy megetetem a macskát, ésatöbbi.

Azt hiszem, érintettem a krétafesték legfőbb értékeit. Még egy (nem) utolsó értéke: nagyon könnyen elkészíthető otthon is, legalább olyan jó minőségben, mint a készre kevert márkás krétafestékek, töredék áron. Ahogy az elején említettem, ennek a menetét egy külön bejegyzésben részletesen leírom: itt.

Kell egy védőréteg

A krétafestéknél érdemes még számolni azzal is, hogy önmagában sérülékeny, tehát védőréteget kell használnunk befejezésként. A gyártók által javasolt védőréteg a viasz (wax), és a hobbi felhasználók körében is talán ez a legnépszerűbb. A viaszolásnak megvannak az előnyei, de van néhány hátránya is, amelyeket érdemes átgondolni, mielőtt emellett döntünk. Ezekről írok ebben a bejegyzésben. A másik szóbajöhető védőréteg a vízbázisú lakk. Ebből (főleg a világos színek fölé) olyat használjunk, ami nem sárgul. Én az üzletben ki szoktam nyittatni a dobozt az eladóval, hogy megnézzem, magának a folyadéknak van-e alapból egy sárgás árnyalata. Ha igen, akkor sajnos felkenve is sárga lesz. Én a Bormawachs vízbázisú lakkjait szoktam használni, ez nem sárgul. Viszont észrevettem, hogy ahol véletlenül picit vastagabb lett a lakk (pl. sarkoknál), ott besárgul, így fontos figyelni arra, hogy szép vékony rétegek kerüljenek felvitelre.

Mikor nem érdemes krétafestéket használni?

A krétafestéket tehát akkor érdemes számításba venni kreatív alkotásoknál, ha a cél, hogy 1., gyorsan haladjunk, 2., érdekes felületeket és hatásokat érjünk el, és 3., nem akarjuk a felületet előkezelni.

Ha ezek közül egyik sem szempont nekünk, tehát ha így is, úgy is csiszolnunk és alapoznunk kell, vagy ha kimondottan tükörsima és homogén festett felületet szeretnénk, akkor egyszerűen nincs értelme krétafestéket használni. Ilyenkor a  latex festék vagy vízbázisú (esetleg olajbázisú) zománcfesték a jó választás.

Sok-sok technikát, részletet fogok még megosztani, főleg bútorfestéshez, iratkozzatok fel, ha szeretnétek értesítést kapni az új feltöltésekről 😉

4 thoughts on “A krétafesték – Mi az, és mire jó? (és mire nem)

  1. Nagyon ,hasznos és tanulságos oktató cikksorozat.Feliratkozom és ,ha lehet alkalmanként kérek segítséget.Nem vagyok teljesen kezdő,mert olajfestékkel festettem már egy mennyezetet,77 kazettával,de teljesen autódidakta módon.Van vagy 3 szobára való ,különböző bútorom,amelyeket szeretnék újrafesteni,ebben van olajfestett,lakkozott,és textilborítás is.A krétafestékes megoldás a szívem csücske lenne,hogy elérhessek egy kis vintage-hatást.Köszönöm a lehetőséget és segítséget.

    1. Kedves Éva,
      Örülök, hogy tetszenek a cikkek. Persze, írj nyugodtan, bármelyik cikkhez írhatsz kommentben kérdést és igyekszem válaszolni. Ha konkrét technika érdekel, akkor új bejegyzésben részletesen is le tudom írni.

  2. Nagyon hasznos amiket olvasok! Köszönöm!
    Most vettem antik bútort es a fa részét szeretném festeni.Nekem a sima selyem felületek tetszenek.A kidomborodó mintákat szeretném arany ,vagy bronz szinnel antikolni ,nem vagyok bútorfestő , nagyon új terület ez nekem ,de olvasom mit hogyan kellene,és gondoltam megpróbálom.Akril festékről is olvastam,szórópisztolyról hogy esetleg azzal felvinni a festéket hogy egyenletes legyen. Te milyen festéket használnál hogy szép sima legyen ,mint a bolti selyemfényű .Kérem a tanácsot ! Köszönöm előre

    1. Kedves Rózsa,
      Örülök, hogy hasznos infókat találtál itt! A sima, homogén, selyemfényű festett felület elérésére többféle festék és technika is alkalmas. Akár a krétafesték is. Bármelyiket választod is, érdemes előtte gyakorolni fadarabokon vagy egy olyan kisbútoron, amit nem sajnálsz. A legegyenletesebb felületet a festékszóróval lehet elérni, de ennél is kell a gyakorlás, és vannak ennek a módszernek is hátrányai: pl sokkal több festék fogy szórópisztollyal, mint hengerrel vagy ecsettel, illetve ha a festést hosszabb időre felfüggeszted (több mint 1-2 óra), akkor a festékszóró minden festékes alkatrészét el kell mosni alaposan. Krétafesték is fújható vele, de krétafestéknél (az esetleges kis csomók miatt) minden feltöltést szigorúan csak harisnyán átszűrve szabad végezni, és minden egyes használat után a szórófej alkatrészeit el kell mosni. Ha krétafestéket választasz, és sima felületet szeretnél elérni vele, akkor használj teddyhengert (a sarkokba, faragványokba ecsetet), majd minden egyes réteget száradás után nagyon finom csiszolópapírral (300+) csiszolj át, a legalaposabban az utolsó réteget. Majd a végén selyemfényű lakkal zárd (min. 2 réteg), vagy viasszal (szintén min. 2 réteg). A viasz (wax) nagyon szép, utánozhatatlan selyemfényt ad, de ennek is gyakorolni kell a technikáját (másik bejegyzésekben olvashatsz róla). A legellenállóbb felületet az oldószeres zománcfestékkel lehet elérni, a hosszabb száradási ideje miatt és az olajbázis miatt a felvitel után van ideje terülni, ezért akár még ecsettel is szép sima felület érhető el vele. De ezt is érdemes gyakorolni előtte. Bármilyen festéket is választasz, a felületet elő kell készíteni: felület érdesítése (közepes papírral megcsiszolni, csak annyira, hogy eltűnjön a fényessége), majd a festéknek megfelelő alapozóval alapozni, utána jöhet a festés. Lakkal/viasszal zárni csak a krétafestéket kell. Remélem, segítettem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük