A krétafesték – Mi az, és mire jó? (és mire nem)

Bármennyire újkeletűnek látszik is, a krétafesték egyáltalán nem új találmány! A “kréta” nem más mint nyers mészkőpor, amit festők, művészek már évszázadok óta használnak festékek adalékanyagként, például a fedőképesség növelésére, a tapadás fokozására, vagy a festék sűrítésére. Talán az egyetlen új dolog benne a neve, régen ugyanis nem hívták krétafestéknek.

Miből áll a krétafesték?

A manapság krétafesték néven ismert és népszerűvé vált festék lényegében egy egyszerű vízbázisú latex falfesték elkeverve egyszerű mészkőporral (kálcium-karbonát). Ezt a port Magyarországon az építőiparban „bécsi fehér” néven ismerik és nagyon kedvező áron kapható festékboltokban vagy építőanyag telepeken, illetve borászati vagy gazdaboltokban szénsavas mész néven, szintén nagyon alacsony áron lehet megvásárolni. Angol nyelvterületű országokban „chalk” vagy „calcium-carbonate” néven árulják. A bekeverés aránya körülbelül 2:1, tehát 2 rész festékhez 1 rész port kell számítani. Az elkészítés módjáról és menetéről egy másik cikkben írok részletesen, elolvashatod itt.

Mire jó a krétafesték?

Az utóbbi években a krétafesték nagyon népszerű lett a kreatív hobbi területen, három fő tulajdonságának köszönhetően:

1. jól tapad különféle felületekhez alapozó és előkészítés nélkül is
2. mészkőpor tartalma miatt szép strukturált felületeket lehet vele kialakítani
3. gyorsan szárad

Ha tehát mondjuk egy régi bútort szeretnénk újjá varázsolni, a krétafesték jó választás lehet, amennyiben:

• nem szeretnénk bajlódni a felület csiszolásával vagy alapozásával
• ha szeretnénk, hogy a végeredmény egyedi, rusztikus-vintage hatású felület legyen
• és az egyes rétegek felvitele között ne kelljen túl sokat várnunk.

Mihez tapad a krétafesték?

Szinte mindenhez… enyhe túlzással. Alapvetően tapad korábban felületkezelt fához (pl. festett, lakkozott, viaszolt, lazúrozott, politúrozott), tapad natúr kezeletlen fához is, elviekben tapad még laminált felületekhez és műanyaghoz, mérsékelten üveghez és fémhez is. Az utóbbiak esetében azért írtam, hogy „elviekben” és “mérsékelten”, mert igen, bizonyos mértékig tapad, de mivel ezek a felületek nem porózusak, a festék valójában nem tud rendesen belekapaszkodni a felületbe, tehát a végeredmény sérülékenyebb lesz. Ugyanez igaz a magas fényű fa felületkezeléseknél is, mint amilyen például a fényes lakk, vagy a sellak politúr. Ha ilyen bútort festek, a felületet csiszolópapírral mindig enyhén fel szoktam érdesíteni (kb 180-as papírral). Bútorlapos bútort pedig egyáltalán nem festek, de ennek elvi okai vannak, erről majd írok egyszer egy külön bejegyzést.

Azért mindezek mellett vannak olyan esetek, amikor egy régi bútort vagy épp a kezeletlen fát mégis muszáj alapozni. Erről is fogok írni hamarosan egy másik posztban, mindenképp érdemes lesz elolvasni, ha bútorfestés előtt állsz!

Még egy érdekesség, hogy a krétafesték textilhez is jól tapad. Tehát akár bútorkárpit is átfesthető vele, de csak akkor érhetünk el szép végeredményt, ha a festéket felhígítjuk és beledolgozzuk a textil szálaiba. Így a festék nem a textil felületéhez fog tapadni, hanem a textil rostjaihoz, ezért az anyag valamelyest meg tudja őrizni a rugalmasságát. Nagyobb bútordarabon még nem próbáltam, kárpitozott széket már festettem így, illetve nemrégiben egy pár textilborítású cipőt, arról itt írtam bővebben. Ha azon gondolkozol, hogy egy kárpitozott bútort krétafestékkel festesz át, arra mindenképp számíts, hogy a festék kicsit megváltoztatja a textil tapintását, kicsit durvább lesz tőle. Érdemes egy nem látható helyen próbát tenni, például a fotel alján, mielőtt az egész fotelt átfested, hogy lásd, tetszik-e neked az a hatás, amit így elérsz vele.

Érdekes textúrájú felületek

A krétafesték másik hasznos tulajdonsága az, hogy szép, egyedi, strukturált felületeket lehet vele elérni. Különböző eszközökkel felhordva különféle textúrát fog képezni a felületen, használhatunk ecsetet, hengert, szivacsot, rongyot, akár felváltva is egyazon darabnál, sőt mindegyiket különféle technikával. Hengerrel felhordva viszonylag egyenletes, de enyhén rücskös felületet kapunk. Ha a rücskösségen szeretnénk tompítani, száradás után a rétegeket visszacsiszolhatjuk nagyon finom (300-as körüli) csiszolópapírral. Viszont a rücskösséget kihasználhatjuk úgy, hogy száradás után egy másik színű krétafestéket vékonyan felviszünk a felületre, majd épp csak néhány perc száradás után (amikor épphogy elkezd itt-ott száradni) egy alig nedves ronggyal óvatosan visszatörlünk belőle valamennyit. Így az újonnan felvitt festék csak itt-ott marad meg a felületen, amit száradás után még akár össze is csiszolhatunk az alatta lévő réteggel.

Ha ecsettel dolgozunk, érdemes jó minőségű, finomszálas tömör ecsetet használni. Én Dulux ecseteket használok, nagyon szépen lehet velük dolgozni, és tartósak (ha nem hagyom beleszáradni a festéket 😉 ). A festék felhordásánál nem muszáj egy irányban húznunk az ecsetet. Különböző irányú mozdulatokkal szép, békebeli kézzel festett hatást érhetünk el, mivel a krétafesték ecsettel felhordva bármilyen ügyesek vagyunk is a festésben, mindig fog egy pici ecsetnyomot hagyni. Az ilyen kézzel festett ecsetnyomos felületek textúráját még külön kiemelhetjük különböző színek vagy színárnyalatok egymásra rétegezésével, bemosással, vagy sötétviasszal. Érdemes kipróbálgatni a technikákat hulladék fadarabokon, kísérletezni, mielőtt a dédi százéves diófa tálalóját kezelésbe vesszük.

Ha a festés közben úgy érezzük, hogy mégiscsak sima felületet szeretnénk, de már 1-2 réteg textúrált festék rajta van, semmi vész: finom csiszolópapírral körkörös mozdulatokkal csiszoljuk át a felületet, akár többször is (attól függ, hány réteg festék van rajta, és mennyire textúrált a felület). Ehhez én 200-400 közötti finomságú papírt szoktam használni. Ha eleve tudjuk, hogy sima felület lesz a cél, akkor a legjobb, ha minden réteget száradás után finoman így átcsiszolunk (mindenképp csak kézzel, ne géppel!). A végeredmény egy egészen tükörsima felület is lehet akár!

A krétafesték harmadik jó tulajdonsága: gyorsan szárad

Ez persze relatív, de tény, hogy sok más festékhez viszonyítva valóban gyorsan szárad, ideális körülmények között egy réteg akár 20-30 perc alatt is megszáradhat, és akár jöhet is a következő réteg. (A felhordott festék már pár perc után is „húzni” kezd, vagyis elkezdődik a száradási folyamat.) Azért írtam, hogy ideális körülmények között, mert a száradási idő függ a hőmérséklettől és a páratartalomtól. Ideális hőmérséklet festéshez a 22-25C fok, és a 45-55%-os páratartalom. Nyári melegben már lassabb a száradás, esős időben vagy téli zimankóban pedig jóval lassabb, több óra vagy akár fél nap is lehet. (10 fok alatt nem is igen javasolt a festés, ugyanis latex festék esetében különböző gondokat okozhat az alacsony hőmérséklet, pl repedezés, vízfoltosság. Nem beszélve arról, hogy akár több napba is beletelhet, mire egy réteg megszárad. A széllel/ventillátorral is óvatosnak kell lenni, az ugyanis túl gyorsan szárítja a festékréteget, és szintén repedezettséget okozhat.)

Két réteg között mindig ajánlott megvárni a teljes száradást, különben az új réteg felvitelekor megsértjük az alatta lévőt. Hogy az adott réteg megszáradt-e, azt megállapíthatjuk tapintással és/vagy körömmel a festett darab egy nem szembetűnő részén. (Bár ha picit meg is sértjük ilyenkor a festéket, a következő réteg úgyis elfedi majd.) De vigyázzunk: a tapintásos próba becsaphat. Lehet, hogy már száraznak érezzük a felületet, de valójában még nem az! Személyes tapasztalatom a száradási idővel kapcsolatban az, hogy nagyon ritkán fordul elő, hogy 30 perc alatt készre (tehát felülfesthetőre) szárad egy réteg. Én általában ki szoktam várni a 2-3 órát egy-egy réteggel, és sok tapasztalt bútorfestő is ezt ajánlja.

Ha nem akarok kiesni a folyamatos alkotás-élményből, a rétegek közti várakozási idő alatt lefestek egy másik bútordarabot, vagy lelakkozok egy már korábban lefestett bútort, vagy felpolírozom a másik bútoron a viaszolást, vagy megtisztítom az éppen festett bútor fogantyúit, vagy megetetem a macskát, és még ugye számtalan lehetőség adódik egy háziasszonynak, hogy két munka közben se unatkozzon…

Azt hiszem, érintettem a krétafesték legfőbb értékeit. Még egy (nem) utolsó értéke: nagyon könnyen elkészíthető otthon is, legalább olyan jó minőségben, mint a készre kevert márkás krétafestékek, töredék áron. Ahogy az elején említettem, ennek a menetét egy külön bejegyzésben részletesen leírom: itt.

Kell egy védőréteg

A krétafestéknél érdemes még számolni azzal is, hogy önmagában sérülékeny, tehát védőréteget kell használnunk befejezésként. A gyártók által javasolt védőréteg a viasz (wax), és a hobbi felhasználók körében is talán ez a legnépszerűbb. A viaszolásnak megvannak az előnyei, de van néhány hátránya is, amelyeket érdemes átgondolni, mielőtt emellett döntünk. Ezekről írok ebben a bejegyzésben. A másik szóbajöhető védőréteg a vízbázisú lakk. Ebből (főleg a világos színek fölé) olyat használjunk, ami nem sárgul. Én az üzletben ki szoktam nyittatni a dobozt az eladóval, hogy megnézzem, magának a folyadéknak van-e alapból egy sárgás árnyalata. Ha igen, akkor sajnos felkenve is sárga lesz. Én a Bormawachs vízbázisú lakkjait szoktam használni, ez nem sárgul, illetve nemrégiben találtam rá a Renner olasz márkára, ennek a vízbázisú egy komponensű lakkja szintén szép, nem sárgul, jól lehet vele dolgozni. Viszont még ezeknél is oda kell figyelni, hogy szép, egyenletes, vékony rétegben vigyük föl, ne engedjük megfolyni az éleken, sarkokban, mert ott száradás után opálossá esetleg enyhén sárgássá is válhat.

És mikor nem érdemes krétafestéket használni?

A krétafestéket tehát akkor érdemes számításba venni kreatív alkotásoknál, ha a cél, hogy 1., gyorsan haladjunk, 2., érdekes felületeket és hatásokat érjünk el, és 3., nem akarjuk a felületet előkezelni.

Ha ezek közül egyik sem szempont nekünk, tehát ha így is, úgy is csiszolnunk és alapoznunk kell, vagy ha kimondottan tükörsima és homogén festett felületet szeretnénk, akkor egyszerűen nincs értelme krétafestéket használni. Ilyenkor esetleg a  latex festék önmagában szóba jöhet, de a vízbázisú (esetleg olajbázisú) zománcfesték még biztosabb, hogy jó választás.

Sok-sok technikát, részletet szeretnék majd folyamatosan megosztani, főleg bútorfestéshez, iratkozzatok fel, ha szeretnétek értesítést kapni az új feltöltésekről!

Tetszett, amit olvastál?