Az úgy kezdődött, hogy megszülettem… Először kötéltáncos akartam lenni, később űrhajós. Aztán kiderült, hogy szeretek rajzolni. Aztán később szerettem írni. Később rájöttem, hogy inkább alkotni szeretek, mindenféle kézműves dolgot, ékszereket, ruhákat. Aztán inkább szakácskodni szerettem. Aztán búvárkodni. Voltam fordító, és ingatlanügynök, menyasszonyi ruhakészítő és író. És így tovább… Aztán kicsit összezavarodtam és bűntudatom lett: Mi lesz így belőlem? Nem kellene választanom EGY valamit a sok közül, és annak szentelni az életemet? És akkor hallottam egy felemelő és felszabadító TED előadást a multipotenciális személyiségről, azokról, akik nem tudnak nyugodni, leragadni egyetlen szakmánál, mert milyest kiteljesedtek egy területen, egy újabbat szeretnének kipróbálni, megtanulni. És akkor felmentettem magam, és elfogadtam, hogy én ilyen vagyok. Nem kell választanom.  Csupán tevékenynek, kreatívnak maradnom, mindegy, épp milyen témában vagy területen.